Tavasz van, s megkezdődtek a lomtalanítások országszerte. Érdemes megszabadulni a „majd még jó lesz valamire” típusú tárgyaktól, dolgoktól.

Nézzük mi mindenre jók az étkezések, főzések után megmaradt háztartási hulladékok, a komposztáláson kívül.

• Kávéfőzés után ne dobjuk ki a megmaradt kávézaccot. A savkedvelő növényeknagyon hálásak lesznek érte, ha „megtrágyázzuk” őket vele. Ilyenek pl. a rózsabokrok, rododendronok, azáleák, örökzöldek és kaméliák. Vigyázat, nem mindegyik növény kedveli, így a paradicsomra se tegyél belőle!

  Lehetőleg a hagyományos kávéfőzőkből származó vízzel átitatott őrölt kávét használjuk, ez ugyanis jóval gazdagabb nitrogénben, mint a kávéfőző gépben keletkező.

  Zöldségeink közül a sárgarépa magokat is keverhetjük kávézaccal, ha jóval több termést szeretnénk. A zaccra tapadt mag megkönnyíti magát az ültetést, és elriasztja a kártevőket, pl. a gyökérevő férgeket. A talajnak pedig kifejezetten hasznos a lebomló kávézacc.

  A kávé szagát nem csak a hangyák, hanem sokféle rovar sem szereti. Azokat a növényeidet, amiket szívesen látogatnak ezek az állatok, öntözd meg híg kávé oldattal.

   

  

   

  • Az említett savkedvelő növények, zöldségek közelébe szórjunk teafüvet, vagytea filtert, és takarjuk be földdel. Az eső vagy az öntözés bemossa a csersavakat a földbe, amelyet a rózsák különösen kedvelnek. Öntözhetjükhideg teával is őket, sok zöld levéllel hálálják meg gondoskodásunkat.

   

  • Csigák ellen kiváló természetes ellenszer a fahamu. A gyümölcsök közül például az eprek, s egyéb zsenge hajtások közé szórva megvédhetjük vele a termést kiskertünkben. Eső után, mindenképpen pótolni kell, ha megfelelő hatást akarunk elérni. A meztelen csigákat szó szerint felhabosítja. Hasonlóképpen felhasználható a meztelen csigák ellen még a konyhasó is.

    Az éti csigák is szeretik megdézsmálni a hasznos növényeinket. Őket – ha nem akarjuk bántani -, össze is szedhetjük, s kitelepíthetjük erdőre, mezőre, vagy feltehetjük magasabb madár látogatta helyekre. A rigók szívesen csemegéznek belőlük.

     

  • A nyers tojás héját, összetörve szintén kiszórhatjuk a veteményesbe, azsenge hajtású zöldségek közé. Úgy is alkalmazhatjuk, hogy az összetört tojáshéjat betesszük hideg vízbe és egy hétig áztatjuk benne, majd ezzel a vízzel locsoljuk meg a növényeket. Sok vitamin és ásványi anyag oldódik ki a tojáshéjból, így a földet is táplálja, és nem utolsó sorban a csigákat is távol tartja.

   

  • A halszálkákat is érdemes elásni a kertben, mert nitrogént és foszfort juttatunk vele a talajba.

   

  

   

  Nagyon sokan nem hasznosítják a zöld hulladékot, a gyümölcsök, zöldségek héját, csutkáját, a fák, bokrok ágait, leveleit. Pedig a konyhai maradéktól elkezdve a faleveleken át minden lebomlik, ami szerves. A tápanyagban gazdag földet idővel a többi növényünk feljavítására is felhasználhatjuk kiskertünkben. Mindössze egy félre eső sarok, néhány léc, vagy egy úgynevezett komposztáló edény, szükséges hozzá.

  A komposztot érdemes félévente, évente átforgatni, így az alatta található értékes földet máris használhatjuk. Növényeink nagyon hálásak lesznek érte és virágföldet sem kell vennünk tavasszal, hogy tápláljuk növényeinket. Megfelelően elkészítettkomposztból egy szép kertben sohasem lehet elég. Ne felejtsd el, hogy akörnyezettudatos kertgondozás része a kerti komposztáló is.

   

  Ha meg akarjuk védeni zöldségeinket a kártevőktől, ültessünk az ágyások körémetélőhagymát, büdöskét vagy levendulát.

  Csapadékosabb időszakokban az esővizet célszerű valamiben összegyűjteni főleg, ha nincs kút kiskertünkben. Az ereszcsatornák alá helyezett hordók pl. nagyon praktikus vízgyűjtő eszközök lehetnek. Jó szolgálatot tehetnek a nagy hőségben, amikor naponta kétszer is meg kell locsolnunk a növényeinket.